Új család... Új szerelem

-Sarah beszélnem kell veled...tudod, hogy már régóta találkozgatok valakivel és kezd komolyra fordulni a dolog...-Apu Én pedig nagyon értetlen fejet vágtam

-Igen. És??

-Szeretném, ha megismernéd a családjával együtt.

-Muszáj?? Nekem semmi kedvem nyalni nekik, hogy elfogadjanak... főleg nem a gyerekeinek akár hány évesek és akár kik kis...-Én kiakadva

-Figyelj. Ezt a napot bírd ki velük, aztán ha nem lesz jó és nem érzed magad jól akkor nem lesz semmi... Nekem te fontosabb vagy mint bárki más... De Én is szeretnék már egy kis magánéletet, Anyádat sikerült elfelejtenem és kihevertem valahogy egy új korszak nyílt meg előttem.-Apu elég őszintén kiadva magából a dolgokat.

-Jó... De csak azért mert nekem nagyon fontos, hogy boldog legyél... De ha szőrnyű lesz és majd nem mindenért baszogatni fog??-Én megrémülve

-Biztos, nem olyannak ismertem meg... Szerintem inkább nagyon engedékeny...

-Akkor jó... és ha hosszú távon tervezed??

-Igen...Remélem az lesz

-De nem akarok egy kicsi sírok kölyköt aki itt fog vinnyogni...-Én nagyon komolyan

-Megbeszéltük... De kérlek viselkedj, majd szépen aztán miután ketten leszünk mindent megbeszélünk.-Én bólintottam egyet, majd jó éjszakát kívántunk egymásnak és felmentünk aludni.

Megfürödtem elintéztem az összes ilyen dolgomat, majd a pizsimbe bújtam és bevágódtam az ágyamba. Nem tudtam aludni, féltem, hogy mi lesz akkor ha egy kész házisárkánynak fog bemutatni Apu. Annyira nem bírtam magammal, hogy felhívtam Ildyt akire bármikor, bárhol mindig számíthatok. Felvette a telefont, majd mindent elmeséltem neki. Ildy megnyugtatott, hogy nem lesz semmi baj, majd végre el tudtam aludni.

Reggel olyan 9 körül keltem fel. A délelőtt jól telt csak olyan 11 körül Apu mintha meghülyült volna. Idegesen készült erre az ebédre. Nem akartam elrontani ezt a napot, ezért úgy gondoltam jobb lesz ha mindenkihez kedves leszek és nem hisztizek.
Lassan már Én is készültem. Hajat mostam, megszárítottam, kivasaltam, kiválasztottam egy piros fekete pólót fekete csőnacival, kihúztam a szemem feketével, fekete szemhéj púder és már készen is voltunk. Mikor lementem apu már egy kék koptatott farmerbe és rövid fekete ingbe volt lila nyakkendővel. Senki sem mondta meg róla, hogy 38 éves::

Elindultunk, majd az étterem előtt, még vett egy nagy levegőt.
-NE izgulj, jól nézel ki...-Én biztatás képen, mire elmosolyodott.
Beléptünk, majd a foglalt asztalhoz indultunk. Még nem voltak ott, elfoglaltuk a helyünket, majd rendeltünk italt. Beszélgetni kezdtünk, majd idő közben ők is megérkeztek. Amikor megláttam kik közelednek felén, nem hittem a szememnek. Ránéztem Apura, majd ő mosolyogva felállt a székről. Adott 2 puccÓt a nőnek aki szőke volt és elég csinos, majd a 2 sráccal kezet fogott. A nő rám mosolygott:

-Helló. Simone vagyok

-Szijaa. Sarah. örülök, hogy megismerhetem.-Majd kaptam 2 pussÓt.

-Kérlek, tegezzél.-Majd bólintottam egyet.

-Bill vagyok.-Egy fekete hajú srác lépett oda hozzám, kedves mosollyal.

-Sarah.-Majd tőle is kaptam 2 puxyt

-Tom vagyok.-Egy laza rasztás gyerek. Aki unottan nézett rám.

-Sarah.-Tőle nem kaptam semmit, csak leült a székre.

Mindannyian leültünk. Rendeltek ők is inni, majd közben kaját is rendeltünk. Amíg nem hozták ki, addig beszélgettünk minden dologról. Simone-t egyre jobban kezdtem megszeretni. Bill az kicsit furcsa volt, amilyen kedvesen fogadott olyan bunkó lett. Ha rám nézett nem volt benne semmi kedvesség. Na Tomról ne is beszéljünk, szintén úgy viselkedett, mint Bill. Apura amikor rá néztem láttam rajta, hogy ő jól érzi magát, ezért tűrtem a dolgokat.

-Apa kimehetek a mosdóba??.-Bólintott egyet Apu,majd el is indultam.

Mikor elvégeztem a dolgom és kimegyek az ajtón. Tommal találom magam szembe.

-Gondolom neked se jó??-Tom, mire Én értelmesen néztem rá.-Tudom, hogy neked se jó ez az új család... De Anyunak és gondolom Martinnak(Apu) is régen volt kapcsolata szóval ha nem is bírod a fejünket akkor kérlek, ne nagyon éreztesd.

-Te miről beszélsz?? Nekem nincs semmi bajom se veled, se Billel és Simone is nagyon szimpatikus. És örülök neki, hogy Apu boldog és Én is boldog vagyok.

-Akkor jó. Na menjünk Kölyök.-Tom, majd elindultunk az asztal felé.

Leültünk és minden dolgot megbeszéltünk. Mindig szeretem elmondani azt amit gondolok. Szal ami a szívemen az a számon és most is így csináltam. elmondtam Apuéknak, hogy mit gondolok és hogy örülök, hogy egymásra találtak. Simonen és Apun látszott, hogy örülnek annak amit mondtam és hogy elfogadtam ezt a helyzetet. Tommal és Billel is egész jól megértem magam. Ebbe a 2 órába mindenki jól érezte magát.

Apu és Simone megkérdezett minket, hogy mit szólnánk egy új talihoz. Mi beleegyeztünk, majd egy kirándulásra szavaztunk. A város közelébe volt egy hegy ahol nagyon szép volt a kilátás, oda fogunk holnap elmenni. Elbúcsúztunk, majd hazamentünk.

-Mit szólsz Simonehez és a fiúkhoz.-Apa levágódva a kanapéra

-Fain. Bírom őket.-Mosolyogva

-Izgultam, hogy hogyan fogsz reagálni a dologhoz.

-Nagyon meglepődtem, mikor 2 Kaulitz állt velem szembe. Miért nem mondtad??

-Egy kis meglepetés... Úgyis szereted őket...

-Ez igaz...-Én elmosolyodva. Még beszélgettünk Apuval, majd felhívtam Ildyt, hogy találkozzunk valahol.

-Elmentem.-Beszóltam Apunak a szobába, majd el is mentem.

Találkoztam Ildyvel a parkba, majd elmeséltem neki, hogy mi is történt velem ma. Ildy alig akart hinni a felének. Este 9 körül hazaestem, majd bekaptam valamit, elvégeztem az esti dolgaimat és bevágódtam az ágyba. Bekapcsoltam a tv-t, de fél óra múlva el is aludtam. Hajnali 4kor arra keltem fel, hogy hangos volt a tv. Kikapcsoltam maj tovább aludtam.

Reggel valaki benyit a szobámba. Felkeltem rá, de nem volt erőm, hogy megforduljak és megnézzem ki az. Gondoltam, hogy Apu, mert ez tök alap. Majd valaki megfogta a takarót és lerántotta rólam.

-Neeeeeeee mááááár.-Mikor megfordultam Bill és Tom állt előttem.

-Jó reggelt Sarah.-Mind a 2en egyszerre 100 W-os mosollyal

-Megkaphatom a takarómat??

-Ki az ágyból és öltözz fel... Indulunk.-Tom majd rám dobta a takarómat

-Tessék ezt vedd fel.-Bill, majd ledobta az ágyra az Én szekrényemből kiválasztott ruhát.

-Mér pont ezt??-Én értetlenül

-Mert Én azt mondta...-Bill, majd felhúzott az ágyról és betolt a fürdőszobába.

Bill és Tom vissza lement a nappaliba ahol Apuék is voltak. 1 óra múlva kijöttem a fürdőből abba a ruhába amit Bill válogatott nekem. Hát elég Bill stílusom volt, de tetszett.

-Hát igen Én választottam.-Bill egozot egy sort

-Ja azért néz így ki.-Tom röhögve

-Miért öltözzek át??-Én grimaszolva

-Nem.-Mindenki egyszerre, mert akkor kell még várni egy csomó időt.

Lassan elindultunk. A kocsiban Én ültem középen, hogy Bill és Tom mennyit tudnak beszélni... Egész úton be nem állt a szájuk. Olyan hangzavar volt a kocsiban, 5 perc alatt megfájdult a fejem. Olyan háromnegyed órás volt az út. Mikor odaértünk alig vártam, hogy találjunk már egy rohadt parkoló helyet. Leparkoltunk, gyorsan ki is szálltam.

-Valami baj van Kölyök??- Tom rám nézve

-Csak annyit beszéltetek, hogy megfájdult a fejem.-Én mire Tom elnevette magát

-Sorry... Mi mindig ilyenek vagyunk.-Bill is nevetve

Elindultunk fel a hegyre. Én már 5m után meghaltam xD. Apu és Simone kézenfogva mentek ami nekem elég furcsa volt. Az út közepénél Apu kitalálta, hogy fogadjunk, hogy ők érnek fel előbb. Mi benne voltunk a fogadásba??Volt két irány mind a kettő ugyan olyan hosszú volt. Mi az egyik ők pedig a másik irányba indultak el.

-Rövidítsük le az utat.-Tom, majd elindult be az erdős részbe, ahol nem volt kialakítva semmilyen út féleség.

-És mi lenne, ha az úton maradnánk??-Én kicsit félve

-Jajjjj... Nincsenek itt semmi feél olyan szörnyek vagy valami ami megenne. Ezzel csak időt nyerhetünk.-Bill

Nem volt más választásom, mentem velük. 13 perc után fogalmam sim volt, hogy hol vagyunk. De a legnagyobb baj hogy a fiúk se tudták. Csak bolyongtunk össze-vissza.

-Én ezt nem bírom.-Majd leültem egy kiálló sziklára.

-Gyere már... Így soha sem fogjuk megtalálni az utat.-Tom, majd felhúzott

-Figyelj... ez a te hülye ötleted volt szal Én a helyedben inkább meghúznám magam nem itt osztanám az észt.-Én kiakadva

-Ki mondta, hogy gyere velünk... Volt választási lehetőséged.-Tom, mire Én fogtam a cuccom és elindultam az egyik irányba.

-Tom tényleg a te ötleted volt...-Bill megjegyezve a dolgot

-Te meg még adjál igazat ennek a....-Tom, de Bil közbevágott

-Ne merj rá semmi rosszat mondani... Sarah igen is hogy kedves és örülj neki, hogy nem egy hisztis kurvát ismertél meg hanem egy be vállalós belevaló kis csajt.

-Pff... Bill ezt most te se mondod komolyan...

-De.-Bill fogta magát és utánam jött. Pár perc múlva meglátott egy sziklán ülni és a fejemet a térdemre hajtva voltam. Oda jött hozzám.

-Sarah... NE figyelj oda Tomra...-Bill, mire Én felnéztem

-Én próbálok hozzátok alkalmazkodni, de ahhoz Tmnak is kell.-Én, majd Tom jelent meg a hátam mögött

-Sarah... Ne haragudj rám... nem akartam vele kiabálni és nagyon sajnálom.-Tom, majd Én tükrös szemeimmel ránéztem.

-Semmi baj...

-Gyere ide kölyök.-Tom, majd felemelte a két kezét és megölelt. Alig látszottam ki a ruhájából.

-Nem csúszik le rólad.

-Nem.-Tom, majd benyúlt a pólója alá és felhúzta a gatyáját. Nevetésbe törtünk.

Lassan elindultunk és megtaláltuk az utat. Elindultunk fel. Mikor felértünk mindenki meghalva dobta le magát egy padra. Apuék meg csak ott ültek.

-Hol voltatok ilyen sokáig??-Simone Apu öléből

-Ez a nem normális le akarta rövidíteni az utat és eltévedtünk...-Bill

-Naa... Ne beszélj így Tomról...-Simone

-Most le is kell mennünk??-Én levegőért kapkodva

-Nem... Már vettünk jegyet a kis vasútra.-Apu felmutatta azt a darab cetlit ami jegynek számított.

Mint az 5 éves gyerekek futottunk fel rá, mert már a helyén volt. Apuék is felszálltak. Mi az utolsó kocsi legelején voltunk Apuék pedig az utolsó kocsi végébe. Senki más nem volt a kocsin csak mi. Kiabáltunk le az embereknek integettünk köszöntünk... Mikor leértünk ettünk egy fagyit amit Tom sikeresen belém kent. Beültünk a kocsiba, majd elindultunk hazafelé. Haza vezető úton most nem nekem fáj a fejem hanem a többieknek, mert be nem állt a szám egész úton. Haza vittünk Simonekat aztán mi is hazamentünk Apuval. Ettünk fürödtünk. Felmentem msn-re, majd olyan éjfél körül elaludtam.